Főoldal › Gondozás › Macska védőoltások – melyik mire jó
Macska védőoltások – melyik kötelező, melyik ajánlott, és mikor esedékes?
Frissítve:
Nem minden oltás kötelező, de a legtöbb életmentő – érdemes tudni, melyik micsoda, mielőtt az állatorvosnál rábólintasz.
A macska védőoltások köre két csoportra osztható: az alapoltásokra, amiket gyakorlatilag minden macskának ajánlott beadatni a tartásmódtól függetlenül, és a kiegészítő oltásokra, amik csak bizonyos élethelyzetben (kijárás, több macskás háztartás, külföldi utazás) indokoltak. A kettő összemosása miatt sok gazdi vagy túlbiztosít, vagy éppen kihagy valami fontosat – ez a cikk sorra veszi, melyik oltás mit takar, és mikor esedékes.
Milyen oltásokat kell adatni a macskádnak, és melyik csak ajánlott?
Az úgynevezett alapoltás (core vakcina) minden macskának ajánlott, kortól és tartásmódtól függetlenül: ez a „hármas oltás”, ami a macskanátha két leggyakoribb kórokozója (herpeszvírus és calicivírus) mellett a macskajárvány (panleukopenia) ellen is véd. Azért alapoltás, mert ezek a vírusok rendkívül ellenállóak és könnyen bejutnak egy zárt lakásba is – cipőn, ruhán, más állattól hazahozott szagon keresztül –, tehát a szigorúan otthon tartott macska sincs biztonságban nélküle.
A kiegészítő oltások (non-core) körébe tartozik a FeLV (macska leukémia vírus) elleni, ami elsősorban a kijárós vagy több macskás háztartásban élő egyedeknek ajánlott, mert nyállal, vérrel, harapással, közös tál/alomtál használatával terjed. A veszettség elleni oltás Magyarországon macskáknál – szemben a kutyákkal – alapesetben nem törvényi kötelezettség, de kijárós, vadon élő állatokkal (denevér, róka, sün) érintkező macskánál az állatorvosok gyakran ajánlják, külföldi utazásnál (állatútlevélhez) pedig kifejezetten kötelező.
Milyen ütemben kapja a kölyök macska az oltásokat?
A kölyökkori oltási sor jellemzően 8-9 hetes korban indul az első hármas oltással, majd 12 hetes korban jön a második, és 16 hetes korban a harmadik. A három lépcső azért kell, mert az anyatejjel kapott antitestek 12-16 hetes korig még zavarhatják az oltás hatását – ha csak egyszer oltanánk, könnyen előfordulhatna, hogy a maradék anyai védettség semlegesíti a vakcinát, és a kölyök mégis fogékony marad. Ha a macska kijárós lesz vagy több macskás háztartásba kerül, a FeLV oltás is ugyanebben az időszakban, a hármas oltással párhuzamosan, de külön időpontban kezdődik.
A kölyökkori sor után egy éves korban jön az emlékeztető (booster) oltás, ez a lépés nem hagyható ki, mert ez rögzíti hosszabb távra a védettséget. Felnőttkorban a hármas oltást a legtöbb állatorvosi protokoll szerint 1-3 évente kell ismételni – a pontos gyakoriság a használt vakcinától és a macska életmódjától függ, ezt érdemes a kezelőorvossal egyeztetni –, a FeLV oltás kijárós macskánál jellemzően évente esedékes, mert a fertőzés kockázata folyamatosan fennáll.
A kizárólag otthon tartott macskát is oltatni kell?
Igen, a hármas oltást a szigorúan lakásban tartott macskánál is érdemes beadatni, mert a herpesz- és calicivírus, illetve a panleukopenia kórokozója nem a macska mozgásától függ, hanem attól, hogy a gazdi vagy egy vendég véletlenül behozza – egy elszökés, egy nyitva hagyott ajtó vagy akár egy állatorvosi vizsgálat közben történő érintkezés is elég lehet a fertőzéshez. A FeLV oltás ezzel szemben ténylegesen elhagyható, ha a macska garantáltan nem találkozik más, ismeretlen egészségügyi státuszú macskával – vagyis egyedül él, vagy csak olyan macskákkal, akik szintén igazoltan negatívak és nem járnak ki.
Ha kétséges a helyzet – például örökbefogadás után egy korábban kóbor macska kerül a háztartásba, vagy a jövőben tervezitek, hogy kiengeditek erkélyre/kertbe –, érdemes az állatorvossal átbeszélni, hogy a FeLV oltás és az azt megelőző FeLV-teszt (lásd lentebb) indokolt-e.
Mire figyelj az oltás előtt és után?
Oltás előtt a macskának egészségesnek és féreg-/bolhamentesnek kell lennie, mert egy legyengült vagy parazitás szervezet gyengébben reagál a vakcinára – ezért sok állatorvos az oltási sor előtt pár héttel féreghajtást is javasol. FeLV oltás előtt érdemes egy gyors vértesztet is kérni, hogy a macska ne legyen már fertőzött: egy már FeLV-pozitív egyednél az oltás nem segít, és a teszt eredménye a további gondozást is befolyásolja.
Az oltás utáni enyhe mellékhatás – kis fáradtság, csökkent étvágy 24-48 órán belül, vagy egy tapintható, pár napig-hétig fennmaradó kis csomó a beadás helyén – normális és magától elmúlik. Ha viszont a macska hány, hasmenéses lesz, az arca vagy a szeme körül duzzanat jelentkezik, viszketni kezd, vagy a levertség 2 napnál tovább tart, az allergiás reakcióra vagy más szövődményre utalhat, és ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
- 1. Első hármas oltás – 8-9 hetes korban
Herpeszvírus + calicivírus (macskanátha) + panleukopenia (macskajárvány) elleni alapoltás.
- 2. Második hármas oltás – 12 hetes korban
Az anyai antitestek miatt egy oltás önmagában nem elég védő hatású; ha kijárós lesz, itt indulhat a FeLV oltás első lépése is.
- 3. Harmadik hármas oltás – 16 hetes korban
Ez zárja le a kölyökkori sort, ekkorra az anyai védettség már nem zavarja a vakcina hatását.
- 4. Emlékeztető oltás – 1 éves korban
Ez rögzíti hosszabb távra a védettséget, kihagyni nem érdemes.
- 5. Rendszeres ismétlés felnőttkorban
Hármas oltás jellemzően 1-3 évente (a vakcina típusától és az állatorvosi protokolltól függően); FeLV kijárós macskánál évente.
Macska oltás – gyors checklista
- Hármas oltás (macskanátha + panleukopenia) minden macskának, tartásmódtól függetlenül
- FeLV oltás kijárós vagy több macskás háztartásban élő egyednek, FeLV-teszttel megelőzve
- Veszettség elleni oltás kijárós macskánál ajánlott, külföldi utazásnál kötelező
- Kölyökkori sor: 8-9, 12 és 16 hetes korban, majd 1 éves emlékeztető
- Oltás előtt egészséges, féregtelenített állapot
- Duzzanat, hányás, tartós levertség az oltás után → azonnal állatorvoshoz
Gyakori kérdések
Fájdalmas az oltás a macskának, lehetnek mellékhatásai?
Az oltás beadása egy gyors, apró szúrás, amit a legtöbb macska alig érzékel. A leggyakoribb mellékhatás egy-két napig tartó enyhe fáradtság vagy csökkent étvágy, illetve a beadás helyén kialakuló kis, pár napig-hétig tapintható csomó – ezek normálisak és önmaguktól elmúlnak. Ritkán előfordulhat allergiás reakció (arc- vagy szemduzzanat, viszketés), ez esetben azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
Minden oltást évente meg kell ismételni?
Nem feltétlenül: a hármas oltás (macskanátha + panleukopenia) protokolltól és vakcinatípustól függően jellemzően 1-3 évente esedékes felnőttkorban, ezt az állatorvos a beadott vakcina alapján tudja pontosan megmondani. A FeLV oltást kijárós vagy több macskás háztartásban élő egyednél viszont célszerű évente ismételni, mert a fertőzés kockázata a kültéri érintkezéssel folyamatosan fennáll.
Kötelező a veszettség elleni oltás macskáknak Magyarországon?
Alapesetben nem: a jogszabály a veszettség elleni kötelező oltást a kutyákra írja elő, macskáknál ez nincs általánosan előírva. Két esetben viszont gyakorlatilag elkerülhetetlen: ha a macskával külföldre utaztok (az állatútlevélhez kötelező), vagy ha az állatorvos a kijárós, vadon élő állatokkal (róka, denevér, sün) érintkező életmód miatt kifejezetten javasolja.
Mennyibe kerül egy macska oltása?
Egy oltási alkalom ára Magyarországon jellemzően tartalmazza az állatorvosi vizsgálatot is, mert oltás előtt mindig meg kell nézni, hogy a macska egészséges-e – ez rendelőnként és vakcinától függően eltérő összeg. A kölyökkori teljes sor (három alkalom) és az azt követő 1 éves emlékeztető együtt jelenti az első év legnagyobb egyszeri egészségügyi kiadását, utána a felnőttkori ismétlő oltás ennél ritkábban, de rendszeresen visszatérő tétel.