Főoldal › Gondozás › Pávatartás
Pávatartás a kertben – mit érdemes tudnod, mielőtt hazahozod az elsőt?
Frissítve:
A páva nem a terület méretén, hanem a hangján és a magasan alvó szokásán bukik el a legtöbb kertes tartónál – ezt érdemes tisztázni, mielőtt hazahozod az elsőt.
Ha azon gondolkodsz, hogy pávát (leggyakrabban kék pávát, Pavo cristatus) tarts a kertedben vagy a telken, ez az útmutató végigveszi a legfontosabb kezdő kérdéseket: mekkora terület és milyen magas ülőhely kell, mit egyen, hogyan néz ki egy átlagos nap az ellátással, és mire figyelj a hangoskodás, a ragadozók és a szomszédok terén. Az általános hobbifarm-szempontokhoz (engedélyezés, szomszédjog) a kapcsolódó összefoglaló ad bővebb képet – itt a páva fajspecifikus részleteire fókuszálunk.
Mekkora terület és milyen ülőhely kell egy pávának?
A páva jóval jobban repül, mint egy tyúk: fiatalon és felnőttként is képes néhány méteres, de akár 10-15 méteres távot is átszökni, és éjszakára ösztönösen magasra, fára vagy magas gerendára húzódik, mert így védekezik a földi ragadozók ellen. Emiatt egy zárt, felülről is hálózott, teljesen repülésbiztos röpde (3-4 méter magas, kerítéssel és tetőhálóval) a legbiztonságosabb megoldás, de sokan a szárny egyik oldalának rendszeres (kártalan, kinövő tollal ismétlődő) nyírásával oldják meg, hogy a madár ne repüljön el, viszont ekkor is szüksége van egy magas, védett ülőrúdra vagy alacsonyabb fára az éjszakai pihenéshez.
Alapterületben 2-3 madárnak (jellemzően 1 hím és 2-3 tojó) minimum 20-30 m² szabad, füves-bokros terület ajánlott, de a páva minél nagyobb helyet kap, annál nyugodtabb és annál kevésbé kóborol el a szomszéd telkére vagy az útra. Az éjszakai fedett rész (zárt ól vagy legalább esőtől védett tető) fontos, mert bár a felnőtt páva jól bírja a magyar telet, a nedves, huzatos, fedetlen alvóhely légúti problémákhoz vezethet.
Mit egyen a páva, és mire figyelj az etetésnél?
A páva mindenevő: alapját jó minőségű, magas fehérjetartalmú baromfitáp (fácán- vagy pulykaindító/nevelő táp, mert ez fehérjében gazdagabb, mint az egyszerű tyúktáp) adja, kiegészítve gabonával (búza, kukorica), zöldséggel, gyümölccsel és – szabad kifutón – rovarokkal, csigákkal, amiket maga is összeszed. Kiscsibe korban (kb. 3 hónapos korig) különösen fontos a magas fehérjetartalmú, apróra tört indító táp, mert a gyors növekedésű farok- és szárnytollazat sok fehérjét igényel, ennek hiánya később tollazati és fejlődési problémákhoz vezethet.
Folyamatosan elérhető, tiszta ivóvízre és kalciumforrásra (pl. kagylóhéj-liszt) van szükség a tojó pávák tojáshéj-minőségéhez. Kerülendő a kenyér, a sós vagy erősen fűszerezett emberi étel, mert ez a pávánál is emésztési problémát és hosszú távon elhízást okozhat – a páva hajlamos rákapni a könnyen elérhető, energiadús ételre, ha a gazdi rendszeresen etet a kezéből.
Hogyan néz ki egy átlagos nap a pávákkal – és mennyire hangos?
A napi rutin a kifutó és az ülőrúd/ól gyors átnézéséből (sértetlen-e a kerítés, van-e elhullott toll vagy sérülés jele), a víz és a táp pótlásából, tojási időszakban a tojások összeszedéséből áll – kisebb csapatnál ez 15-20 percet vesz igénybe. A legnagyobb, sokszor alábecsült szempont a hangja: a hím párzási időszakban (tavasztól kora nyárig) hajnaltól kezdve, napközben is gyakran hallatja a messzire hallatszó, éles kiáltását, ami a legtöbb szomszédos telken jól hallható, és ez a leggyakoribb konfliktusforrás a belterületi vagy sűrűn lakott környéken tartott pávánál – ezt érdemes már a telek kiválasztásakor, a szomszédokkal való egyeztetéskor is figyelembe venni.
A hím teljes, díszes faroktolla (a valódi 'uszály') csak kb. 3 éves korra fejlődik ki teljesen, és évente, nyár végén–ősszel vedléskor lehullik, majd tavasszal nő vissza – ezalatt a hím ideiglenesen kevésbé látványos. A pávák társas madarak, ezért egyedül tartva stresszesebbek: legalább egy hím és két-három tojó együtt tartása javasolt, de két kifejlett hímet érdemes külön tartani vagy nagy, osztott területen elhelyezni, mert a párzási időszakban komolyan összeverekedhetnek egymással.
Mire figyelj a ragadozók és a betegségek terén?
A legnagyobb valós kockázat a legtöbb kertes pávatartónál a ragadozó, elsősorban éjszaka: róka, nyest, kóbor vagy szabadon engedett kutya a földön alvó vagy sérült madarat könnyen elkapja, a fiatal, még repülni nem tudó pávacsibéket pedig ragadozó madár vagy akár nagyobb macska is veszélyezteti. Emiatt a fedett, magasan elhelyezett, biztonságosan zárható éjszakai szállás (vagy egy jól záródó, felülről is védett röpde) legalább annyira fontos, mint a nappali kifutó mérete.
Betegség szempontjából a leggyakoribb probléma a külső élősködő (tetű, atka) és a belső féreg, amit rendszeres alomcsere, tiszta ivóvíz és időszakos féreghajtás előz meg – ehhez érdemes baromfival is foglalkozó állatorvost keresni, mert ez Magyarországon nem minden praxisban magától értetődő. Madárinfluenza-járvány idején a NÉBIH időszakosan elrendelheti a szárnyasok (a pávát is beleértve) zárt tartását és a vadmadarakkal való érintkezés megakadályozását – ilyenkor kövesd a hivatalos tájékoztatást, és tartós levertség, légzési nehézség, éles hangváltozás vagy hirtelen elhullás esetén mindig kérj állatorvosi/hatósági segítséget.
Amit tisztázz, mielőtt hazahozod az első pávát
- Az önkormányzat helyi állattartási rendelete és a NÉBIH nyilvántartási/bejelentési kötelezettsége
- A telek elhelyezkedése és a szomszédok tájékoztatása a hím hangos, tavaszi kiáltása miatt
- Repülésbiztos, felülről is zárt röpde VAGY rendszeres, kártalan szárnynyírás
- Magas, védett éjszakai ülőrúd vagy fedett ól a földi ragadozók ellen
- Legalább 1 hím + 2-3 tojó együtt tartása (két hím külön vagy nagy, osztott területen)
- Magas fehérjetartalmú fácán-/pulykaindító táp fiatal pávacsibéknek
- Baromfival is foglalkozó állatorvos elérhetősége a közelben
- Ki látja el a pávákat, ha nem vagy otthon (nyaralás, betegség)
Gyakori kérdések
Mennyire hangos egy páva, és mikor a legrosszabb?
A hím kiáltása messzire, gyakran több száz méterre is elhallatszik, és a párzási időszakban (kora tavasztól kora nyárig) a leggyakoribb, akár hajnalban és napközben is ismétlődően. Ez a leggyakoribb ok, amiért kertes vagy belterületi pávatartók szomszédjogi vitába keverednek – érdemes már a beszerzés előtt egyeztetni a közvetlen szomszédokkal, és olyan telket választani, ahol a hang nem zavar sűrűn lakott, közeli házakat.
Elrepül a páva, ha nem vágjuk a szárnyát?
Igen, a páva jó repülő, és ha nincs se repülésbiztos röpdéje, se nyírt szárnya, könnyen átszökhet a szomszéd telkére vagy elkóborolhat, főleg ha megijed egy ragadozótól vagy kutyától. A szárny egyik oldalának rendszeres, fájdalommentes nyírása (ami a kinövő tollal ismétlődő feladat) vagy egy teljesen zárt, felülről hálózott kifutó a két bevált megoldás a szökés megelőzésére.
Meddig él egy páva, és mekkora terület kell neki hosszú távon?
Jó tartás mellett a páva 15-20 évig, kivételes esetben ennél is tovább élhet, tehát hosszú távú vállalás. A hím teljes, díszes faroktolla csak kb. 3 éves korra fejlődik ki, és utána minden évben lehullik és visszanő – a terület- és kerítésigény ezalatt nem csökken, sőt a kifejlett, nagy testű madaraknak inkább nő a helyigénye, mint a fiatal pávacsibéknek.