Főoldal › Összehasonlítás › Norvég erdei macska vs amerikai rövidszőrű macska
Norvég erdei macska vs amerikai rövidszőrű macska – melyik illik jobban hozzád?
Frissítve:
Egy nagytestű, önálló, sűrű háromrétegű bundájú „erdőlakó” áll szemben egy közepes-nagy testű, robusztus, nyugodt, rövid szőrű, könnyen kezelhető amerikai fajtával.
A norvég erdei macska és az amerikai rövidszőrű ritkán kerül egymás mellé, pedig mindkettő edzett, munkára szelektált génállományból ered – csak más földrészen és más klímán. A norvég erdei a skandináv tanyák és erdők nagytestű, önálló, dupla-tripla rétegű bundájú macskája, míg az amerikai rövidszőrű az európai telepesek hajóin dolgozó egérfogó macskák leszármazottja: robusztus, nyugodt, rövid szőrű, alacsony ápolási igényű fajta. Nézzük végig őszintén, melyik illik hozzád.
Norvég erdei macska vs Amerikai rövidszőrű macska
Méretben és eredetben is eltér a két fajta, az ápolási igényben viszont az amerikai rövidszőrű egyértelműen kevesebb munkát kíván.
| Tulajdonság | Norvég erdei macska | Amerikai rövidszőrű macska |
|---|---|---|
| Méret / testsúly | nagy, hímek 5–9 kg, nőstények 3,5–5,5 kg, akár 4-5 éves korig is nő | közepes-nagy, izmos, tömör felépítés, hímek 4,5–6,5 kg, nőstények 3,5–5 kg |
| Szőr / ápolás | háromrétegű, egyenes, vízlepergető bunda, vedléskor (tavasz-ősz) napi fésülés kell, egyébként heti 1-2 alkalom | rövid, sűrű, kemény tapintású szőr, heti egy gumikefézés elég, szezonálisan erősebben vedlik |
| Temperamentum | önálló, nyugodt, jó mászó, szereti a magas kilátópontokat, nem igényli az állandó társaságot | nyugodt, kiegyensúlyozott, alkalmazkodó, jó étvágyú, mérsékelt mozgásigényű családi macska |
| Gyerek / család mellé | jó, toleráns, de inkább önjáró, nem keresi folyamatosan a kontaktust | jó, kiegyensúlyozott és türelmes, könnyen alkalmazkodik a háztartás ritmusához |
| Jellemző egészségügyi kockázat | szívizom-megvastagodás (HCM), glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV) | szívizom-megvastagodás (HCM), és a jó étvágyból fakadó hajlam a túlsúlyra |
| Kölyök ára (felelős, szűrt tenyésztőtől) | 200 000–500 000 Ft | 200 000–380 000 Ft (Magyarországon kevés a hazai tenyésztő, sok kölyök külföldről érkezik) |
| Havi tartási költség (közép táp) | kb. 16 000–22 000 Ft | kb. 13 000–18 500 Ft |
Verdikt: Ha egy nagytestű, önálló macskát szeretnél, ami napközben is jól elvan magában, és vállalod a vedléses időszakok napi fésülését és a nagyobb tápköltséget, a norvég erdei a jobb választás. Ha egy közepes-nagy testű, nyugodt, alacsony ápolási igényű családi macskát keresel, akinél a rövid szőr heti egy kefézéssel is rendben marad, de figyelned kell az étvágyára, az amerikai rövidszőrű felé indulj.
✔ Norvég erdei macska – neked való, ha…
- nagytestű, önálló, csendesebb macskát szeretnél
- napközben is jól elvan a macska egyedül
- vállalod a vedléses időszak napi fésülését és a nagyobb tápköltséget
✔ Amerikai rövidszőrű macska – neked való, ha…
- nyugodt, kiegyensúlyozott, alacsony ápolási igényű családi macskát keresel
- nem zavar a heti gumikefézésnél több munka nélküli szőrápolás
- vállalod, hogy figyelned kell az adagolt etetésre a túlsúly elkerülése miatt
Melyiket nehezebb ápolni?
A norvég erdei háromrétegű, egyenes szálú bundája a legtöbb évszakban heti 1-2 fésüléssel rendben tartható, de tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején napi fésülés kell, különben a lakás tele lesz szőrrel. Az amerikai rövidszőrű ezzel szemben a legkönnyebben kezelhető fajták közé tartozik: a rövid, sűrű szőrt egy gumikefével heti egyszer átfésülve elkerülhető a gubancosodás, szőreltávolító gépre nincs szükség, csak szezonális vedléskor erősödik a szőrhullás.
Az ápolási munka mennyisége tehát az amerikai rövidszőrűnél kevesebb, a norvég erdeinél viszont időszakosan (vedléskor) számottevően nagyobb.
Melyiknél nagyobb az egészségügyi kockázat?
Mindkét fajtánál a hipertróf kardiomiopátia (HCM), a szívizom megvastagodásával járó örökletes betegség a fő figyelendő pont, és felelős tenyésztőnél mindkét esetben rendszeres szívultrahang-szűrés indokolt. A norvég erdeinél emellett a glikogén-tárolási betegség IV-es típusa (GSD IV) is jelen van, amit DNS-teszttel lehet kiszűrni – ez az amerikai rövidszőrűnél nem jellemző kockázat. Az amerikai rövidszőrűnél viszont a nyugodt, jó étvágyú temperamentum miatt a túlsúlyra való hajlam a plusz szempont, ami adagolt etetéssel és rendszeres mozgással kezelhető.
Egyik esetben sem te állítasz diagnózist: gyanús tünet (szívzörej, szokatlan fáradékonyság, hirtelen súlyváltozás) esetén mindig állatorvos, indokolt esetben kardiológus szakállatorvos dönt a kivizsgálásról.
Melyiket könnyebb beszerezni Magyarországon?
Mindkét fajta viszonylag ritka a hazai tenyésztésben, de a norvég erdei valamivel jobban ismert és több hazai, FIFe-hez tartozó tenyésztőnél elérhető. Az amerikai rövidszőrűnek Magyarországon és a tágabb európai piacon is kevés dedikált tenyésztője van, mert a hazai kedvelők inkább az európai gyökerű fajtákat (brit rövidszőrű, maine coon, norvég erdei) részesítik előnyben – így a legtöbb amerikai rövidszőrű kölyök külföldi, jellemzően nyugat-európai tenyésztőtől, várólistával érkezik.
Gyakori kérdések
Melyik nagyobb, a norvég erdei vagy az amerikai rövidszőrű macska?
A norvég erdei jellemzően nagyobb: egy felnőtt hím 5–9 kg is lehet, míg az amerikai rövidszőrű hímek 4,5–6,5 kg körüliek. A norvég erdei ráadásul lassan, akár 4-5 éves koráig is növekszik, míg az amerikai rövidszőrű 1-2 év alatt éri el a végleges méretét. Ez a különbség a tápköltségben és a felszerelés (kaparófa, alomtálca, hordozó) méretében is megmutatkozik.
Melyiket könnyebb ápolni, a norvég erdeit vagy az amerikai rövidszőrűt?
Az amerikai rövidszőrű egyértelműen kevesebb munkát kíván: a rövid, sűrű szőrt heti egy gumikefézéssel rendben lehet tartani. A norvég erdei háromrétegű, vízlepergető bundája a legtöbb évszakban is heti 1-2 fésülést igényel, tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején pedig napi fésülésre van szükség.
Melyiknek magasabb az egészségügyi kockázata, a norvég erdeinek vagy az amerikai rövidszőrűnek?
Mindkét fajtánál a hipertróf kardiomiopátia (HCM) a fő figyelendő pont, ezért felelős tenyésztőnél mindkét esetben rendszeres szívultrahang indokolt. A norvég erdeinél emellett a glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV) is jelen van, ami az amerikai rövidszőrűnél nem jellemző – ott viszont a jó étvágyból fakadó túlsúlyra való hajlamra kell figyelni.
Kapcsolódó
Még nincs meg a fajta? A macska rovatban egymás mellé téve látod a fajtákat, a tartási igényüket és azt, hogy magyar árakon mibe kerülnek.
Macskafajták és költségek →