Főoldal › Összehasonlítás › Norvég erdei macska vs brit hosszúszőrű macska

Norvég erdei macska vs brit hosszúszőrű macska – melyik illik jobban hozzád?

Frissítve:

Egy nagytestű, önálló, mászni szerető erdei fajta kontra egy robusztus testű, nyugodt, plüss bundájú "medvebocs".

A norvég erdei macskát és a brit hosszúszőrűt gyakran összemossák, mert mindkettő testesebb, félhosszú szőrű fajta. A hasonlóság azonban a felszínen marad: a norvég erdei egy edzett, önálló, mászni szerető, lassan felnövő macska, a brit hosszúszőrű pedig egy nyugodt, alacsony energiaszintű, kerek arcú, kissé tömzsi testalkatú "medvebocs". Nézzük végig őszintén, melyik illik hozzád.

Röviden: A norvég erdei macska nagyobb, önállóbb, mászni szerető, jellemző kockázata a szívizom-megvastagodás (HCM) és a ritka glikogén-tárolási betegség (GSD IV). A brit hosszúszőrű robusztusabb testalkatú, nyugodt, ölbe való, alacsony energiaszintje miatt hajlamos a túlsúlyra, jellemző kockázata szintén a HCM. A norvég szőrápolása szezonálisan (vedléskor) intenzívebb, a brit hosszúszőrűé egyenletesebben oszlik el az év során.

Norvég erdei macska vs Brit hosszúszőrű macska

Mindkét fajta félhosszú szőrű és testesebb, mint egy átlagos házimacska, de a testfelépítésük, a temperamentumuk és a mindennapi igényeik jelentősen eltérnek.

TulajdonságNorvég erdei macskaBrit hosszúszőrű macska
Méret / testsúlynagy, hímek 5–9 kg, nőstények 3,5–5,5 kg, akár 4-5 évig is nőközepes-nagy, robusztus "cobby" testalkat, hímek 4–8 kg, nőstények 3–5,5 kg
Szőr / ápolásháromrétegű, vízlepergető dupla szőrzet, évi két bőséges vedlés idején napi fésülés, egyébként heti 1-2 alkalomdús, félhosszú, plüss tapintású, sűrű alszőrrel – heti 2-3 fésülés ajánlott, vedléskor sűrűbben
Testalkat / arcformanyúlánkabb, izmos, hosszú lábú, hegyes profilú, nincs légzési kockázattömzsi, kerek fejű, rövidebb lábú, de nem annyira lapos arcú, mint a perzsa – nincs számottevő légzési kockázat
Energiaszint / temperamentumaktív mászó, önállóbb, szeret magasban pihenni, kevésbé igényel folyamatos figyelmetnyugodt, alacsony energiaszintű, kiegyensúlyozott, szereti a rutint, kevésbé mászik
Kötődésbarátságos, de önállóbb, nem tolakodóbékés, ragaszkodó, de nem "árnyék" típus – szereti a közelséget a maga tempójában
Jellemző egészségügyi kockázatszívizom-megvastagodás (HCM), csípődiszplázia a nagy testméret miatt, ritkán glikogén-tárolási betegség (GSD IV)hipertrófiás kardiomiopátia (HCM), alacsony aktivitásból fakadó túlsúly-hajlam
Kölyök ára (felelős, szűrt tenyésztőtől)200 000–500 000 Ft200 000–450 000 Ft
Havi tartási költség (közép táp)kb. 19 500 Ftkb. 16 500–18 500 Ft

Verdikt: Ha egy nagytestű, önálló, mászni szerető, aktívabb macskát keresel, és vállalod a szezonális vedlés miatti intenzívebb fésülést, a norvég erdei macska a jobb választás. Ha egy nyugodt, kiegyensúlyozott, kevésbé mászó, robusztus testű társat szeretnél, akinél a fő odafigyelést a súlykontroll jelenti, a brit hosszúszőrű felé indulj.

✔ Norvég erdei macska – neked való, ha…

  • nagytestű, mászni szerető, önállóbb macskát keresel
  • vállalod a szezonális vedlés miatti intenzívebb fésülést
  • van otthon magas polc, kaparófa, ahol a macska szétnézhet

✔ Brit hosszúszőrű macska – neked való, ha…

  • nyugodt, alacsony energiaszintű, kiegyensúlyozott macskát szeretnél
  • vállalod az adagolt etetést a túlsúly-hajlam miatt
  • kevésbé mászó, inkább földszinten pihenő társat keresel

Melyiket nehezebb ápolni?

A norvég erdei macska háromrétegű, vízlepergető bundája alapból ellenáll a gubancolódásnak, de tavasszal és ősszel intenzív vedlés jellemzi, ilyenkor napi fésülés is szükséges lehet. A brit hosszúszőrű dús, plüss tapintású szőrzete sűrű alszőrrel rendelkezik, ami egyenletesebben, de folyamatosan igényel figyelmet – heti 2-3 fésülés a legtöbb egyednél elegendő, elmaradt fésülés esetén a has és a combtő tájékán könnyen csomósodik.

Összességében egyik fajta sem közelíti meg egy perzsa napi ápolási igényét: a norvégnél inkább szezonális csúcsok vannak, a brit hosszúszőrűnél egyenletesebb, de állandó a heti teendő.

Melyik aktívabb, melyik nyugodtabb?

A norvég erdei macska egyértelműen az aktívabb, mászni szerető fajta: szeret magasból figyelni a háztartást, és bár nem hiperaktív, rendszeres mozgásteret igényel. A brit hosszúszőrű ezzel szemben nyugodt, alacsony energiaszintű, inkább a földszinten, egy kényelmes fekhelyen pihen szívesen, és nem igényli a magas kaparófákat vagy polcokat annyira, mint a norvég.

Melyiknél nagyobb az egészségügyi kockázat?

Mindkét fajtánál a hipertrófiás kardiomiopátia (HCM), egy örökletes szívizom-megvastagodás a leggyakoribb figyelendő pont, felelős tenyésztőnél mindkét fajtánál a szülők dokumentált, friss szívultrahang-eredményét érdemes kérni. A norvég erdei macskánál emellett a nagy testméret miatti csípődiszplázia és a ritka, örökletes glikogén-tárolási betegség (GSD IV) is előfordulhat, amit DNS-teszttel lehet kiszűrni a tenyészállatoknál. A brit hosszúszőrűnél a HCM mellett az alacsony aktivitásból és a robusztus testalkatból fakadó túlsúly-hajlam a fő figyelendő pont, ami hosszú távon ízületi terhelést és cukorbetegség-kockázatot is jelenthet, ha nincs adagolt etetéssel kordában tartva.

Egyik esetben sem te állítasz diagnózist: gyanús tünet – légszomj, letargia, hirtelen súlygyarapodás, izomgyengeség – esetén mindig állatorvos, indokolt esetben szakállatorvos dönt a kivizsgálásról.

Melyik olcsóbb tartani?

Havi szinten a brit hosszúszőrű valamivel olcsóbb (kb. 16 500–18 500 Ft a norvég kb. 19 500 Ft-jával szemben), elsősorban a norvég nagyobb testtömege és emiatt magasabb tápigénye miatt. A kölyökár mindkét fajtánál hasonló tartományban mozog, a norvégnél a nagyobb méret és a lassabb felnövés miatt gyakran a felső sávba esik.

Gyakori kérdések

Melyik nagyobb, a norvég erdei macska vagy a brit hosszúszőrű?

A norvég erdei macska jellemzően nagyobb és nyúlánkabb: egy felnőtt hím akár 9 kg is lehet, és a fajta akár 4-5 éves koráig is növekszik. A brit hosszúszőrű közepes-nagy testű, de tömzsibb, "cobby" felépítésű, a hímek jellemzően 4-8 kg körüliek – hasonló testsúly, de más testarányok.

Melyik aktívabb, a norvég erdei macska vagy a brit hosszúszőrű?

A norvég erdei macska aktívabb és mászni szerető: szívesen tölti az idejét magasban, polcokon, kaparófák tetején. A brit hosszúszőrű nyugodt, alacsony energiaszintű fajta, inkább a földszinten, egy kényelmes fekhelyen pihen szívesen, és kevésbé igényel magas mászóhelyeket.

Melyik jobb választás első macskaként?

Mindkettő megfelelő lehet kezdőnek, de más odafigyelést kíván. A norvégnél a szezonális vedlés miatti intenzívebb fésülést és a mászáshoz szükséges magas bútorokat kell biztosítani, a brit hosszúszőrűnél pedig az adagolt etetést a túlsúly-hajlam miatt. Aki egy aktívabb, önállóbb macskát szeretne, annak a norvég a jobb választás; aki egy nyugodt, kiegyensúlyozott társat keres, annak a brit hosszúszőrű hálás lesz.

Kapcsolódó

Még nincs meg a fajta? A macska rovatban egymás mellé téve látod a fajtákat, a tartási igényüket és azt, hogy magyar árakon mibe kerülnek.

Macskafajták és költségek →