Főoldal › Összehasonlítás › Norvég erdei macska vs chartreux macska

Norvég erdei macska vs chartreux macska – melyik illik jobban hozzád?

Frissítve:

Egy nagytestű, hosszú, háromrétegű bundájú skandináv „erdőlakó” áll szemben egy közepes-nagy testű, rövid szőrű, szinte néma francia macskával.

A norvég erdei macska és a chartreux mindketten évszázados, munkára szelektált vérvonalból erednek – az egyik a skandináv tanyák és erdők, a másik a francia tanyák és kolostorok egérfogójaként dolgozott. Mára mindkettő elsősorban családi macska, de az ápolási igényük, a hangnemük és a jellemző egészségügyi kockázataik jelentősen eltérnek. Nézzük végig őszintén, melyik illik jobban hozzád.

Röviden: A norvég erdei jelentősen nagyobb és hosszabb szőrű, önállóbb macska, aminek háromrétegű bundája vedléskor napi fésülést kíván, jellemző kockázata a szívizom-megvastagodás (HCM) és a glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV). A chartreux közepes-nagy testű, rövid, sűrű, vízhatlan szőrű, rendkívül csendes, ritkán nyávogó fajta, aminél a hímek testsúlya elérheti a 6-7,5 kg-ot; fő kockázata a térdkalács-ficam (patella luxáció) és a hízásra való hajlam. Mindkét fajta ritka Magyarországon, a kölykök gyakran importtal, várólistával érkeznek.

Norvég erdei macska vs Chartreux macska

A méret és a szőrhossz mellett a leginkább szembetűnő különbség a hangnemükben van: a chartreux az egyik legcsendesebb macskafajta.

TulajdonságNorvég erdei macskaChartreux macska
Méret / testsúlynagy, hímek 5–9 kg, nőstények 3,5–5,5 kg, akár 4-5 éves korig is nőközepes-nagy, jelentős nemi különbséggel: nőstények 3–4,5 kg, hímek 6–7,5 kg is lehetnek
Szőr / ápolásháromrétegű, egyenes, vízlepergető hosszú bunda, vedléskor (tavasz-ősz) napi fésülés kell, egyébként heti 1-2 alkalomrövid-közepes, sűrű, kettős szerkezetű, vízhatlan szőr, heti 1-2 fésülés elég, vedléskor sűrűbben az aljszőr csomósodása miatt
Hangnem / temperamentumönálló, nyugodt, jó mászó, szereti a magas kilátópontokat, nem igényli az állandó társaságotrendkívül csendes, ritkán és halkan nyávog, kiegyensúlyozott, ragaszkodó, de idegenekkel visszafogott
Gyerek / család melléjó, toleráns, de inkább önjáró, nem keresi folyamatosan a kontaktustjó, türelmes és kiegyensúlyozott, könnyen alkalmazkodik a háztartás ritmusához
Jellemző egészségügyi kockázatszívizom-megvastagodás (HCM), glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV)térdkalács-ficam (patella luxáció), és a testes hímeknél gyakoribb hízásra való hajlam
Kölyök ára (felelős, szűrt tenyésztőtől)200 000–500 000 Ft220 000–420 000 Ft (szűk hazai kínálat, sok kölyök francia/nyugat-európai vérvonalból)
Havi tartási költség (közép táp)kb. 16 000–22 000 Ftkb. 14 000–19 000 Ft (a testes hímeknél a felső sáv reálisabb)

Verdikt: Ha egy nagytestű, hosszú szőrű, önálló macskát szeretnél, ami napközben is jól elvan magában, és vállalod a vedléses időszakok napi fésülését, a norvég erdei a jobb választás. Ha egy rendkívül csendes, rövid szőrű, alacsony ápolási igényű családi macskát keresel, de tudod, hogy a testes hímeknél tudatosan kell adagolni az etetést a túlsúly és az ízületi terhelés elkerülése miatt, a chartreux felé indulj.

✔ Norvég erdei macska – neked való, ha…

  • nagytestű, hosszú szőrű, önálló macskát szeretnél
  • napközben is jól elvan a macska egyedül
  • vállalod a vedléses időszak napi fésülését és a nagyobb tápköltséget

✔ Chartreux macska – neked való, ha…

  • rendkívül csendes, ritkán hangoskodó macskát szeretnél
  • a rövid szőr heti egy-két fésüléssel is rendben marad
  • vállalod, hogy a testes hím miatt figyelned kell az adagolt etetésre és az ízületekre

Melyiket nehezebb ápolni?

A norvég erdei háromrétegű, hosszú, egyenes szálú bundája a legtöbb évszakban heti 1-2 fésüléssel rendben tartható, de tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején napi fésülés kell, különben a lakás tele lesz szőrrel. A chartreux ezzel szemben rövid-közepes, sűrű, kettős szerkezetű szőrt visel: heti egy-két alkalommal átfésülve elkerülhető a gubancosodás, vedléskor viszont az aljszőr könnyen csomósodik, ha ritkábban fésülik.

Az ápolási munka mennyisége tehát a chartreux-nél kevesebb és egyenletesebb, a norvég erdeinél viszont időszakosan (vedléskor) számottevően nagyobb.

Melyiknél nagyobb az egészségügyi kockázat?

A norvég erdei fő figyelendő pontja a hipertróf kardiomiopátia (HCM), a szívizom megvastagodásával járó örökletes betegség, amit felelős tenyésztőnél rendszeres szívultrahang-szűréssel követnek, valamint a glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV), ami DNS-teszttel szűrhető ki. A chartreux ezekkel szemben összességében robusztusabb, de nála a térdkalács-ficam (patella luxáció) dokumentáltan előfordul, súlyosabb esetben műtétet igényelhet – emellett a testes, jó étvágyú hímeknél a hízásra való hajlam a jellemző, hosszú távon ízületeket is terhelő kockázat.

Egyik esetben sem te állítasz diagnózist: gyanús tünet (szívzörej, sántítás, ugrási vonakodás, hirtelen súlyváltozás) esetén mindig állatorvos, indokolt esetben kardiológus vagy ortopéd szakállatorvos dönt a kivizsgálásról.

Melyik illik jobban egy csendes otthonba?

A chartreux az egyik legcsendesebb macskafajta: ritkán és halkan nyávog, még éhesen vagy figyelemért is inkább testbeszéddel, mint hangoskodással jelez. A norvég erdei sem különösebben zajos, de önállóbb, kevésbé keresi folyamatosan a gazdi közelségét, és inkább a magas kilátópontokat, mászási lehetőségeket részesíti előnyben egy nyugodt lakótárs helyett.

Beszerzés szempontjából mindkét fajta ritka Magyarországon: a norvég erdeinek valamivel több hazai, FIFe-hez tartozó tenyésztője van, míg a chartreux kölykök nagy része francia vagy nyugat-európai vérvonalból, gyakran várólistával érkezik.

Gyakori kérdések

Melyik nagyobb, a norvég erdei vagy a chartreux macska?

A norvég erdei jellemzően nagyobb és hosszabb szőrű: egy felnőtt hím 5–9 kg is lehet, és akár 4-5 éves koráig is nő. A chartreux-nél jelentős a nemi különbség: a nőstények 3–4,5 kg körüliek, míg a hímek elérhetik a 6–7,5 kg-ot is, de rövidebb idő alatt, kb. 2-3 év alatt érik el a végleges méretüket.

Melyiket könnyebb ápolni, a norvég erdeit vagy a chartreux-t?

A chartreux kevesebb munkát kíván: a rövid-közepes, sűrű szőrt heti egy-két fésüléssel rendben lehet tartani. A norvég erdei háromrétegű, hosszú bundája a legtöbb évszakban is heti 1-2 fésülést igényel, tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején pedig napi fésülésre van szükség.

Melyiknek olcsóbb a fenntartása, a norvég erdeinek vagy a chartreux-nek?

Havi szinten a chartreux valamivel olcsóbb (kb. 14 000–19 000 Ft közép táppal), mint a norvég erdei (kb. 16 000–22 000 Ft), elsősorban a norvég erdei nagyobb testmérete és hosszabb szőre miatti táp- és ápolási többletköltség miatt. A testes chartreux hímeknél viszont a felső sáv reálisabb, és mindkét fajtánál a kölyökár is jelentős, egyszeri tétel (200 000 Ft fölött).

Kapcsolódó

Még nincs meg a fajta? A macska rovatban egymás mellé téve látod a fajtákat, a tartási igényüket és azt, hogy magyar árakon mibe kerülnek.

Macskafajták és költségek →