Főoldal › Összehasonlítás › Norvég erdei macska vs LaPerm macska
Norvég erdei macska vs LaPerm macska – melyik illik jobban hozzád?
Frissítve:
Egy nagytestű, önálló, egyenes szálú „erdőlakó” áll szemben egy közepes testű, göndör bundájú, kifejezetten emberközpontú amerikai fajtával.
A norvég erdei macskát és a LaPermet ritkán teszik egymás mellé, pedig mindkettő ritkaságszámba megy a hazai tenyésztésben – a hasonlóság viszont itt véget is ér. A norvég erdei egy nagytestű, önálló, háromrétegű, egyenes szálú bundájú „erdőlakó”, míg a LaPerm egy fiatal, 1982-ben Oregonban felbukkant amerikai fajta, amelyet a laza, göndör bundájáról és rendkívül ragaszkodó, emberközpontú természetéről ismernek. Nézzük végig őszintén, melyik illik hozzád.
Norvég erdei macska vs LaPerm macska
Méretben és beszerezhetőségben is jelentősen eltér a két fajta, a szőrzet típusában és az ápolási elvben viszont meglepően hasonló elvet követnek.
| Tulajdonság | Norvég erdei macska | LaPerm macska |
|---|---|---|
| Méret / testsúly | nagy, hímek 5–9 kg, nőstények 3,5–5,5 kg, akár 4-5 éves korig is nő | közepes, semi-foreign alkat, hímek 3,5–5 kg, nőstények 2,5–4 kg |
| Szőr / ápolás | háromrétegű, egyenes, vízlepergető bunda, vedléskor (tavasz-ősz) napi fésülés kell, egyébként heti 1-2 alkalom | laza, göndör, plüssös bunda (rövid- vagy hosszúszőrű változat), kíméletes, ritkább – heti 1-2 alkalmas – fésülés kell, mert a durva vagy gyakori fésülés kiegyenesítheti és törheti a fürtöket |
| Temperamentum | önálló, nyugodt, jó mászó, szereti a magas kilátópontokat, nem igényli az állandó társaságot | kíváncsi, játékos, kifejezetten ragaszkodó, szeret a gazdája közelében lenni, de nem hiperaktív |
| Gyerek / család mellé | jó, toleráns, de inkább önjáró, nem keresi folyamatosan a kontaktust | jó, barátságos és türelmes, szívesen van a család körül, könnyen alkalmazkodik a háztartás ritmusához |
| Jellemző egészségügyi kockázat | szívizom-megvastagodás (HCM), glikogén-tárolási betegség IV (GSD IV) | nincs széles körben dokumentált, fajtára jellemző örökletes betegség – a tenyésztési szabályzat kifejezetten engedélyezi a hazai macskákkal történő kikeresztezést |
| Kölyök ára (felelős, dokumentált hátterű tenyésztőtől) | 200 000–500 000 Ft | 200 000–450 000 Ft (Magyarországon nincs hazai klubtenyésztő, a legtöbb kölyök importtal érkezik) |
| Havi tartási költség (közép táp) | kb. 16 000–22 000 Ft | kb. 13 000–18 000 Ft |
Verdikt: Ha egy nagytestű, önálló macskát szeretnél, ami napközben is jól elvan magában, és vállalod a vedléses időszakok napi fésülését, illetve a nagyobb tápköltséget, a norvég erdei a jobb választás. Ha egy közepes testű, ragaszkodó, játékos társat keresel, akinek a göndör bundáját inkább ritkábban, kímélve kell ápolni, és nem zavar, hogy Magyarországon szinte kizárólag importtal lehet hozzájutni, a LaPerm felé indulj.
✔ Norvég erdei macska – neked való, ha…
- nagytestű, önálló, csendesebb macskát szeretnél
- napközben is jól elvan a macska egyedül
- vállalod a vedléses időszak napi fésülését és a nagyobb tápköltséget
✔ LaPerm macska – neked való, ha…
- közepes testű, ragaszkodó, játékos macskát szeretnél
- a göndör bundát kímélve, nem túl gyakran szeretnéd ápolni
- elfogadod, hogy hazai tenyésztő hiányában importtal jár a kölyökbeszerzés
Melyiket nehezebb ápolni?
A norvég erdei háromrétegű, egyenes szálú bundája a legtöbb évszakban heti 1-2 fésüléssel rendben tartható, de tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején napi fésülés kell, különben a lakás tele lesz szőrrel. A LaPerm göndör szőrét ezzel szemben nem szabad túl sokat fésülni: a hullámokat a szőrszálak közötti természetes olajok tartják, a durva vagy gyakori fésülés kisimíthatja a göndörséget, ezért itt inkább a kímélő, ritkább (heti 1-2 alkalmas) szélesfogú fésű vagy ujjal simítás a jó megoldás.
A gyakorlati különbség tehát nem a munka mennyiségében, hanem a módszerben van: a norvég erdeinél időszakosan TÖBB, a LaPermnél mindig ÓVATOSABB fésülésre van szükség.
Melyiknél nagyobb az egészségügyi kockázat?
A norvég erdeinél a szívizom-megvastagodás (HCM) és a glikogén-tárolási betegség IV-es típusa (GSD IV) a fő pont – felelős tenyésztő rendszeresen szívultrahangoztat, és DNS-teszttel szűr a GSD IV-re. A LaPermnél ezzel szemben nincs a fajtára jellemző, széles körben dokumentált örökletes betegség: a tenyésztési szabályzat kifejezetten engedélyezi és javasolja a hazai, rövid- és hosszúszőrű macskákkal történő kikeresztezést, hogy a génállomány elég változatos maradjon, ami csökkenti egy-egy örökletes hiba felhalmozódásának esélyét.
Ez nem jelenti azt, hogy a LaPerm mentes minden kockázattól – egyedi esetben bármelyik macskánál felmerülhet szívprobléma vagy más rendellenesség –, csak azt, hogy nincs a fajtára visszavezethető, tipikus kockázat. Egyik esetben sem te állítasz diagnózist: gyanús tünet esetén mindig állatorvos, indokolt esetben kardiológus szakállatorvos dönt a kivizsgálásról.
Melyiket könnyebb beszerezni Magyarországon?
A norvég erdei mára viszonylag jól ismert és több hazai tenyésztőnél elérhető fajta, a várólista hossza és a kölyökár is kiszámíthatóbb. A LaPerm ezzel szemben Magyarországon és a tágabb közép-európai régióban gyakorlatilag nincs állandó klubtenyésztő: a fajta világszerte is kis populációjú, mivel csak 1982 óta létezik, így a legtöbb érdeklődő nyugat-európai, skandináv vagy amerikai tenyésztőtől, hosszabb várólistával és importköltséggel jut kölyökhöz. Ha fontos a gyors, hazai beszerzés, ez a szempont a norvég erdei mellett szólhat.
Gyakori kérdések
Melyik nagyobb, a norvég erdei vagy a LaPerm macska?
A norvég erdei egyértelműen nagyobb testű: egy felnőtt hím 5–9 kg is lehet, míg a LaPerm hímek jellemzően 3,5–5 kg körül alakulnak. A norvég erdei emellett lassan, akár 4-5 éves koráig is növekszik, míg a LaPerm 1-2 év alatt éri el a végleges méretét. Ez a méretkülönbség a tápköltségben és a felszerelés (kaparófa, alomtálca, hordozó) méretében is megmutatkozik.
Melyiket nehezebb ápolni, a norvég erdeit vagy a LaPermet?
Nem egyszerű összehasonlítani, mert a két bunda máshogy igényel figyelmet. A norvég erdeinél a legtöbb évszakban elég a heti 1-2 fésülés, de tavasszal és ősszel, a bőséges vedlés idején napi fésülésre van szükség. A LaPerm göndör szőrét viszont sosem szabad túl sokat vagy túl erősen fésülni, mert a hullámok kisimulhatnak – itt a kímélő, ritkább, szélesfogú fésűvel végzett ápolás a helyes technika. Összességében egyik sem „karbantartás nélküli” fajta, csak más a hozzáállás, ami kell.
Melyiket könnyebb beszerezni Magyarországon, a norvég erdeit vagy a LaPermet?
A norvég erdei a könnyebben elérhető: több hazai, FIFe által elismert klubhoz tartozó tenyésztő foglalkozik vele, kiszámíthatóbb várólistával. A LaPerm ezzel szemben Magyarországon gyakorlatilag nem elérhető hazai tenyésztőtől – a legtöbb kölyök külföldről, importtal érkezik, ami hosszabb várakozással és plusz szállítási, okmányolási költséggel jár.
Kapcsolódó
Még nincs meg a fajta? A macska rovatban egymás mellé téve látod a fajtákat, a tartási igényüket és azt, hogy magyar árakon mibe kerülnek.
Macskafajták és költségek →